2024-11-05
Mostanában több időnk volt kiülni nekünk is, így most a saját fotóinkból teszünk fel párat, hogy lássátok milyen a mozgás a lesnél. Egymást követő napokon voltunk kint és csak a jobb és érdekesebb fajokat publikáljuk.
Egyre sűrűbben és nagyobb számban jönnek az ölyvek. Bízunk benne, hogy északról jönnek még más színváltozatban is több példány. Ahogy hül az idő, úgy jönnek hármasával és négyesével táplálék reményében.
A Küllők is jönnek napi rendszerességgel, bár a Fekete harkály sajnos csak elrepül a les előtt, de a nyáron Ő volt porondon. Ettől még bejöhet.
A Karvaly is egyre sűrűbben látogat minket, ami nem nagy szám, mert eddig is ott volt, csak most beszáll akár 3 méterre és hagyja magát fotózni akár 30 percig is. Lehet kattintani bőven róla egy-egy beszálláskor és napi 2-3 alkalommal megjelenik. Igaz, hogy amikor hagyja magát fotózni, akkor semmi mást nem lehet fotózni, mert kiürül a les és környéke. Vasárnap (11-03) voltam kint 7-13 óráig és 1400 fotót sikerült készítenem. Szerintem igazán akciódús egy ilyen fél napos fotózás is.
Múlt héten csütörtökön egy kedves pár érkezett hozzánk a délelőtti órákban. Több napos fotózásra jöttek, egész pontosan 3 naposra. Igazán elnyerték a tiszteletemet azzal, hogy 3 teljes napig a lesben voltak és minden nap azt láttam rajtuk, hogy ugyan úgy izgulnak és várják a fotózást, mint az első nap.
Első nap 10 órakor találkoztunk a presszónál. Először odamentünk a Fáradt Vándor fogadóhoz és bemutattam Őket Balázsnak, ő pedig a szállásukat mutattam meg. Gyorsan becuccoltak és irány a les. 11 óra körül érhettünk ki, gyorsan megmutattam mindent és megetettem, majd siettem dolgozni. Este hatra mentem traktort fotózni Attyára és a főútról láttam, hogy már a szálláson vannak. Elsőre az volt a benyomásom, hogy megunták és hamar bejöttek. Fel is hívtam Gábort, hogy milyen volt a fotózás? Nagyon elégedett volt, elmondta, hogy a róka háromszor volt, két mókus, fakopáncsok, egerészölyv, stb. Arra kért, hogy másnap sokkal több húst vigyek, mert a róka hamar elvitte az összes húst. Szót fogadtam, de annyit módosítottam, hogy apró darabokra szeltem a farhátat, mert így nem viszi el, hanem megeszi ott a helyszínen. Másnap reggel szintén mentünk, jó sok húst vittem, de így már a beszámoló alapján nem vitte el mindet, hagyott az éjjeli érkezőknek. Szintén boldogság volt a vendégek szempontjából. Szombaton is kivittem őket, elköszöntünk és vártam a hívásukat, amikor elhagyják a lest és elindulnak haza. Gábor szintén boldog volt, elmondta, hogy volt a róka is annyi változással, hogy most kettő is volt. A párja elmondta, hogy nagyon elégedett volt a szállással és az ellátással, nagyon finomakat ettek és jól aludtak minden nap. Én is nagyon boldog voltam, mert igazából 3 napja fixen jön a róka és mivel én az idén még nem tudtam fotózni vasárnap nagy izgalommal mentem remélve nekem is szerencsém lesz.
5 órakor felkeltem és hamar összekészülődtem. Úgy voltam vele, hogy addig maradok, amig nem tudok rókát fotózni. 6 órakor már a lesben befűtve (4 fok volt kint), füvet lenyírva, szerelés összerakva vártam a vöröst.
Nem volt nagy mozgás, már megy a költés így ilyenkor jóval kevesebb madár van. A Fekete rigó játszott az idegeimmel, mert egész évben ritkán jönnek az itatóra, de amikor friss mohát hozok és szépen beterítem az itatót, akkor megjelennek és szétbarmolják az egészet. Nagyon haragudtam rájuk.
Kilenc óra körül megjelent Ő! Váratlan irányból, a les mögül érkezett. Nagyon megörültem neki és már nyúltam is a géphez. Nem igazán voltam felkészülve, kicsit fásultan ültem, a bakancsomat levetve a lábaim a másik széken és nem is nagyon akartam mozogni, ezért így is fotóztam. Nagyon jó volt látni, hogy egészséges, szép szőrzet botíja és olyan igazi jóképű rókánk van. Nekem csak egy jött, de szinte megkönnyeztem, annyira örültem, hogy végre tudtam fotózni.
Sajnos nem láttam, hogy szoptatós anyuka lenne, nem mutatta úgy magát, de azok a jelek, hogy minden nap jön és többször is visszajön arra utal. Amikor legutóbb kisrókák voltak, ugyan ezt produkálta anyuka, csak ott egyértelmű volt, mert láttuk, hogy a hasáról kitépte a szőrt és jól láthatók voltak az emlői is. Azért bizakodó vagyok, hátha...
Lassan kisrókák és madarak költése. Legközlebb talán már a kisrókás fotókkal jelentkezem, de egyenlőre csak róka mama és a többiek...
Valamiért sosem volt a fejemben, hogy Dani képeiből egy sincs a saját weblapunkon (Megvan mindenkinek a dolga a lest illetően, így enyém a weblap, Dani pedig a Social médiát intézi). Azért is érdekes számomra, mert ha valakitől jó lenne begyűjteni a lesben készült fotókat, akkor az Ő! Múltkor együtt fotóztunk a lesben, amikor Ő mondta, hogy ha kell szívesen ad képeket a honlapra. Erre én felkaptam a fejem, hogy bakker tényleg! Főleg azért nem értem magam, mert Dani óriási technikai fejlesztést eszközölt az elmúlt 1-2 évben és ráállt a statikus fotók helyett a röptés akciófotókra és azt kell mondjam, hogy ez egy nagyon nehéz technika még komoly technikai háttérrel is. Próbáltam én is, de csak akkor sikerült, ha szerencsém volt, tudatosan nem igazán volt sikerem.
Kőszegi Dániel fotói az Attyai Madárlesből
2024-02-11
Kollányi Tibor volt a vendégünk ma a lesben. Reggel 7 órára beszéltük meg a találkozót. Felkeltem 6 órakor, kv és go. Kilépek az utcára és teljes sötétség fogadott esővel. Mondom ezt nem hiszem el! Tegnap már úgy nézett ki, hogy már be lehet menni kocsival, erre megint egész éjjel esik és egész napra ezt jósolták. Szegény vendég- gondoltam magamban.
Nézem a telefonom, hátha írt sms-t, hogy nem jön az idő miatt, de nem így volt. Akkor menjünk az erdőbe, ott még sötétebb van.
Mire a találka helyre értem, Tibor már ott volt. Mellé állok kocsival, letekerem az ablakot és átszólok neki:
-de szép időnk van!
-otthon is esik.
-nem fogunk tudni bemenni a lesig, lesz egy kisebb séta.
-Tibor nyugtázta, nem okozott neki problémát.
Elindultunk, mire eszembe jutott, hogy nekem be kell vinnem egy gázpalackot. Nem para, majd a vállamon beviszem, mit nekem gázpalack!
Azt hittem megrohadok, de szó szerint! Séta közben beszélgettünk, addig sem arra figyelek, hogy a vállam leszakad.
Éppen azt meséltem Tibornak, hogy én már fotóztam a rókát ázott bundával, nagyon tetszenek azok a fotók és remélem amiért ilyen kitartó, majd neki is össze fog jönni.
Ezekkel a gondolatokkal hagytam magára 8 óra körül a vendéget, majd elindultam vissza a kocsihoz egy üres palackkal, csak azért, hogy a vissza út se legyen olyan egyszerű.
Napközben többször eszembe jutott Tibor és nagyon sajnáltam, mert titkon bíztam benne, hogy felszakadozik a felhőzet és lesz egy kis fény, de nem így lett.
Majd 13 óra 34 perckor csippan a messengerem. Azt hittem Dani, de nem. Tibor írt üzenetet. Lehúzom az értesítést és látom, hogy fényképet küldött. Egyből tudtam, hogy nem azért írt, mert hazament, hanem valami említésre méltó fotó van az üzenetben. Közben Nővérem születésnapján Öcsémmel beszélgetek, vagyis Ő mesél nekem. Rábökök az üzenetre és bízom benne, hogy róka. Persze, hogy az volt és nem is akárhogy. Nagyon érdekes pózban és bevallom őszintén nekem nagyon tetszik.
Fel is kiáltottam, hogy ezzzzaaaaaazzzz RÓÓÓÓÓÓKAAAAA!
Öcsém meg is ilyedt és elnevette magát. Már nem is volt neki sem fontos, hogy mit is mesélt éppen, jött oda és nézte Tibor fotóját.
Napi tanulság: Soha nem tudhatod, hogy mit tartogat neked a nap reggel. Légy türelmes, kitartó és élvezd a jutalmát!
Példa értékű számomra Tibor hozzáállása és kitartása. Kicsit a Dani jutott eszembe ról, mikor rá is szoktam ilyen helyzetekben mondani, hogy "ez sem normális"
Közben meg én is ilyen kitartó szeretnék lenni!
Köszönjük Tibor, hogy itt voltál!
Visszatértek a hideg reggelek és éjszakák. Ez jó hír a lesben fotózni vágyóknak, hiszen minden faj képviselteti magát ilyenkor a könnyű élelemszerzés reményében. A róka inkább délutános műszakban jár a leshes, a közelgő koslatás miatt egyre kiszámíthatatlanabbul jár, de jár. Reggel már az etetést követően megjelennek a mókusok, őket követik a szajkók 5-6 fős csapatokban. Fenyőpinty is párosával érkezik és az elképesztő mennyiségű cinke, csuszka, meggyvágó. Nagy számuk ide csalja a karvalyt is, aki szíves időz az itatónál, így könnyen fotózhatzó. Délután 13 óra körül van egy kis szünet, de utána kezdődik minden előről. Csatlakozik a jelenlévőkhöz a vörösbegy, ökörszem és citromsármányok is.
2023-10.30
Még biztosabban merem állítani, hogy stabilan járnak hozzánk rókák. Először csak éjjel voltak a felnőttek, aztán egy idei testvérpárt vett fel a vadkamera. Ők voltak a fő célpont. Sikerült őket rászoktatni, hogy reggel, de legalábbis nappal jöjjenek. Aztán már csak egyikük jön, de legalább nappal, leginkább a kora reggeli órákban. Egyre többször azonban 10 óra után jelent meg. Akkor nekem már nem tetszettek a fények, túl kemények voltak. Van amikor kihagy egy napot. Például a szombati vendégünknek jött a róka 11 körül, de nekem már vasárnap nem jött. Kicsit aggódtam is, de én mindig negatívan állok ehhez. Aztán hétfőn reggel (október 30) szokásos etetés 6 óra után picivel mentem ki és eltűnt a hús. Én a mennyiségre megyek, hogy tudják itt mindig megtömhetik a bendőt. Dani inkább apróra szeli a húst és belsőséget, majd akkurátusan elhelyezi az itató körül, mert az a célja, hogy ott egye meg és nem az hogy elvigye. Ez sokkal jobb taktika fotózáshoz, de én mindenképpen arra megyek, hogy odaszoktatssam őket. Szóval kiraktam a húst, napraforgót és diót, majd beültem a lesbe, hogy megnézzem a felvételeket péntektők kezdve. Semmi extra nem volt, de éjjel nagyobb a mozgás. Ennek nem örülök, de nem tudok vele mit tenni, talán majd hidegebb időben az éjjeli róka is átszokik a reggeli táplálkozásra. Aminek még inkább nem örültem, hogy 6 óra előtt volt már ott a reggeli róka. Egyszer csak felnézek és ott van Ő. Kb. 4 perce raktam ki a húst és már viszi is. Nagyon jól indult a napom.
2023-10-23
Sajnos a mai vendégek nem tudtak eljönni, mert az egyikük lebetegedett. Attól még nekem ki kell mennem, mert etetni kell. Próbálom mindig a reggeli órákban ezt megtenni, de nem mindig sikerül, mert van amior nem tudok reggel húst venni, mert még nem jött a boltba a szállító.
Lényeg a lényeg, hogy ki kell mennem, ha jön vendég, ha nem. Egy probléma volt, hogy a húst nem vettem ki a fagyasztóból. Képzelj el egy kb. 3 kilós farhát tömböt, ami olyan kemény volt, mint egy szikla. Gondoltam majd kiolvad idővel. Kimentem, kiraktam a húst, diót, napraforgót és vártam. Fél 9 körül értem ki és nem sokat kellett várni a rókára. Itt jött a csavar, mert nyomorult róka nem tudta harapni a húst, mert össze volt fagyva. Szegényem csak nyalogatta, mint a fagyit. Néha megunta és akkor diót és napraforgót evett, aztán újra fagyizott. Fotós szempontból sokkal jobb volt így, de annyira sajnáltam szegényt, mert látszott rajta, hogy éhes. Kb. 1 órát töltött el így, aztán tovább állt. Remélem később visszajött és meg tömte a bendőt, megérdemli.
Szombaton reggel kimentünk fotózni feleségemmel a lesbe. Nem titkolt célom volt, hogy ismét rókát fotózzak. Feleségem a mókust szerette volna látni, vittünk is ki dísztököt, hogy a mókus majd biztos rácuppan.
Reggel 6:30 -kor ki is értünk, megetettünk és vártunk. Sajnos róka 11 óráig nem jött, a mókus viszont annál többször. Nem a tökökkel volt elfoglalva, inkább a diót hordta szorgalmasan. Az volt az érzésem, hogy spájzol a téli időszakra. Korábban a róka ugyan így viselkedett, csak ő a húst hordta el.
Aztán másnap reggel visszanéztem a vadkamerát és láttam, hogy délután és éjjel voltak a rókák és az tűnt fel, hogy már jócskán a téli bundában vannak. Azóta (kb. 1 héttel később) egyre inkább kezd beállni a reggel 7 óra körüli időpont, amikor megjelennek a lesnél nappal. Egyébként amig ezt írom, éppen egy vendég van a lesben és most írt SMS-t, hogy ott a róka és szorgosan gyűjtögeti a húst. Vele 7 órára értünk ki és 8 körül jelent meg a róka. Ő nem tudja, de én megnéztem a vadkamerát és reggel 6 -kor már voltak ott, de nem jutott nekik hús. Talán figyelik a zajokat is, illetve a szaglászhatnak, mert ez nem volt jellemző, hogy reggel 6 -kor ha nem találnak húst, akkor később visszajönnek.
Örülök, hogy neki sikerült és bízom benne, hogy a holnapi vendégnek is fog jönni!
2023-10-03
A terv az volt, hogy már egészen kis koruktól kezdve fotózzuk őket, de mi így is nagyon boldogok vagyunk!
Pár hete láttuk már vadkamerán, hogy éjjel nagyobb a mozgás a szokásosnál. Több felnőtt róka is járkált a lesnél szaglászva, érezték a húst, amit napközben kiraktunk és az ölyvek elvittek. Ahogy teltek a hetek, úgy egyre inkább este, majd késő déután jöttek már a rókák (felnőttek). Álmomban sem gondoltam volna, hogy süldő rókák is megjelennek. Múlt héten aztán megtörtént, hogy a vadkamerát bújva reggel 7 órakor két idei kisróka egymás mellett szaglászott az itatónál. Azonnal hívtam Danit, hogy mi a helyzet és mi a teendő: Minden reggel kimenni és töménytelen mennyiségű húst kirakni. Oda kell szoktatni őket valahogy!
Szombaton Dani ki is ment etetni és fotózni, vasárnap pedig vendéget vitt ki. Sajnos szombaton nem járt sikerrel. Dani főleg a karvalyt szerette volna fotózni, sajnos az sem jött fürdeni, pedig rendszeresen fotózzák a vendégek. Vasárnap aztán egy utalványos vendég jött hozzánk fotózni. Neki szerencséje volt, ugyanis jött neki a két kisróka, karvaly, ölyv, stb. Beszámolója alapján kaptam az alkalmon és miután távoztak a lesből én is kinentem és szerencsém volt!
Bokodi Máté és Párja látogatott el hozzánk szombaton.
Szimpatikus fiatal párt ismertem meg a személyükben és látszott rajtuk, hogy nagyon tetszett nekik a les és a kilátás. Annyira szerényen fogalmazott saját magával- és a felszerelésével kapcsolatban, hogy meglepődtem a fotóin, amikor küldte őket. Ráadásul bírták este 6-ig a fotózást, ami számomra nagy teljesítmény, mert nekem még ez nem sikerült! Gratulálok nekik és várjuk vissza Őket, mint mindenkit, aki nálunk fotózott!
Bokodi Máté fotói következnek!
2023.07.24.
Tegnapi napon vendégül láthattuk Kollányi Tibort, akivel kegyes volt a sors, ugyanis választékos volt a madárvilág a nagy meleg ellenére. Sikerült neki is fotóznia a Karvalyt többek között, illetve a fiatal Meggyvágó is megmutatta magát egyik szülője jelenlétében, miközben etette. Ha szeretnél Te is hasonló fotókat készíteni nálunk, akkor foglalj időpontot és gyere el hozzánk!
Kollányi Tibor fotói következnek!
2023.07.24.
Nekünk mostanában sem lehetőségünk, sem időnk nincs fotózni a lesben, viszont annál inkább érnek rá vendégeink. Az Ő beszámolójukból és fotóikból tudom, hogy mi a helyzet nálunk. Nagy Attila vendégünknek például összejött az, ami nekem még soha. Egyszerre fotózta a Fekete harkályt, a Zöld küllőt és a Karvalyt is. Egyre több idei fióka jár tanulni a leshez, mint például a Meggyvágó, Fakopáncs, Zöld küllő, Karvaly, Egerészölyv, Vörösbegy, Szajkó, stb. Attila fotóiból teszek ki párat.
Most nem igazán fotózni mentem ki, inkább relaxálni és etetni. Kiérkezésem után megcsináltam mindent, amit szerettem volna, így az órámra pillantva nyugtáztam, hogy van 2 órám fotózni.
Kicsomagoltam a cuccot és vártam a madarakat. Már elég sok fajnak a fiókái is járnak a leshez és ez csak egyre több lesz. Hallok olyan hangokat, amik csak ilyenkor vannak, mert a fiókákat még etetik a szülők és nekik nagy könnyebbség a leshez kitett eleség. Aztán meghallottam a Zöld küllő hangját, ami nem nagy szám nekem, mert sokszor hallani, de nem száll be. Igazából én személy szerint nem is tudom megkülönböztetni a Fekete harkálytól a hangját. Láss csodát, beszállt a Zöld küllő! Lehet, hogy Hamvas küllő? Furcsa volt a tollazata, de aztán hamar leesett, hogy ez egy fiatal egyed. Nagyon félénk, de nagy nehezen beszállt.
Azóta, amikor vendéget viszek ki, mindig látom őket és a vendégek is fotózzák szerencsére. Remélem felnőtt korukra is láthatjuk őket!
2023.06.03. Szombat
Reggel 8 -kor értem ki a lesbe. Azért csak ilyen későn, mert előtte cserkeltem és ekkor értem vissza Attyára.
Szokásos rutin feladatok után elhelyezkedtem kényelmesen, majd megjelentek az első vendégek: Szajkó és az énekes madarak. Azt vettem észte, hogy a Szajkók csak akkor szálltak be, ha volt kint dió. Amikor elfogyott, ki kellett mennem pótolni, különben nem szálltak le.
Később aztán jött a fakopáncs a fiókával és az etetést fotózhattam. Azt vettem észre, hogy a fióka nagyobb, mint a tojó és kb. 10 centimétert kellene mennie a napraforgóért, vagy a húsért, de inkább kiabál a tojónak, hogy hozza neki. Persze meg is töri neki, de már egy hete ez megy.
Nagyjából ez ment egész nap. Nagyon eseménydúsan telt az idő, mindig volt mit fotózni.
Olyan 14 óra fele már éhes voltam, de nem tudtam eljönni, mert beszállt az ölyv a beszállóra. Vártam vagy 30 percet, de végül nem jött be a húsra. Na mondom itt a vége, elkezdek pakolni. Egyszer csak riasztanak a madarak és kiürül az itató. Megfordulok és látom a róka hegyes füleit a domb mögött. Szép halkan visszaültem és vártam, hogy feljöjjön a húsra. Nem jött fel, csak elkullogott az itaó mögött és eltűnt az aljnyövényzetben. Nem tudtam lefotózni, de nagyon örültem neki. Ez egy új róka. Nem volt ismerős a hely neki. Most újra látok esélyt a rókákra, ugyanis 2 éve is így kezdődött. Rengeteg munka lesz, de mert sok embernek megígértem, hogy fotózhat nálunk kisrókát és felnőttet is, így nekilátok!
Ezután megérkezett az egyik mókus, de nem volt nyugodt. Akkora volt a mozgás a lesnél, hogy ő sem érezte jól magát. Mindig éberen figyelt és néha fel is ágaskodott, hogy távolabbra is ellásson.
Jó sokáig volt ott a mókus ettől függetlenül, csak máshogy viselkedett, mint szokott. Közben volt idő mást is fotózni, például a fiatal széncinegét, amint a fürdőzés után napfürdőt vett.
Mindezek közben fülemet "huhogás" ütötte meg. Nem kell izgulni, nem bagoly, vagy kakukk hang volt, hanem egy gerle. Aki ismer az tudja, hogy nem igazán szívlelem a galamb féléket, de mégis csináltam pár fotót róla. Na nem azért mert maga a madár tetszett, hanem azért, mert érdekelt, hogy ezen a napon hány fajt láttam, fotóztam és így nem felejtem el bele számolni.
Az ember azt hinné, hogy itt vége a napnak, de nem:
Ezzel a tudattal, hogy gerle is volt, most már tényleg elkezdtem pakolni. Az ajtót kitártam, had szellőzzön a les és épp az állványt raktam volna el, amikor észrevettem egy régi ismerőst. Körülbelül 4 éve láttam utoljára a lesnél, akkor sem igazán tudtam róla jó fotót csinálni. Ez a vendég a Búbos banka! El sem hiszitek, mennyire betojtam:
-az ajtó tárva-nyitva, minden tükröződik
-a gép a táskában
-a szék tőlem 2 helyre
-na most mi az istent csináljak?
Azt tudtam, hogy nagyon óvatosan kell mozognom, mert lát a banka. Először az ajtót kell behajtanom, azt is csak nagyon lassan. Utána a gépet kell elővenni úgy, hogy nehogy zajt csapjak. Aztán le kellene ülnöm, mert állva nem lett volna szerencsés a perspektíva. Hála istennek és a lélekjelenlétemnek sikerült géppel a kezemben leülni és az állványra felhelyezni a masinát. Ez lett belőle:
Összesen 15 fajt sikerült látnom a lesnél 7 óra alatt és ki tudja mi jött még estig.
-széncinege
-csuszka
-barátcinege
-citromsármány
-meggyvágó
-nagy fakopáncs
-vörös mókus
-egerészölyv
-vörös róka
-szajkó
-búbos banka
-vadgerle
-barátposzáta
-erdei pinty
-vörösbegy
Szóval szerintem nem lehet nálunk unatkozni!
Köszönöm, ha végigolvastad!
Kedves Fotósok!
Egyenlőre úgy néz ki, hogy kisrókák nincsenek, de van helyette más érdekesség!
Az idén a mókusok a főszereplők! Egyszerre 4 mókus látogatja az itatót, közülük 3 kölyök. Képesek akár fél órán keresztül majszolni a szotyit és diót.
Aki a kisróka fotózásra jelentkezett, főleg annak szól ez a bejegyzés!
Sajnos az a kotorék, amiben tavaly született 5 róka és feljártak a leshez enni, az most nem lakott! Legalább is kisrókák nincsenek benne. Azt gyanítjuk, hogy Joe használja. Raktunk ki vadkamerát, illetve találtunk egy kotorékot, amiben esélyes lehetnek a kisrókák. Oda is raktunk ki kamerát, hamarosan beszámolok róla.
Danival mindent megteszünk, hogy tudjatok kisrókát fotózni, de a természet kiszámíthatatlan.
Mostanában az a jellemző, hogy hétvégére foglalnak a vendégeink, ezért nem igazán tudunk kimenni fotózni a lesbe. Kivételesen most nem így volt. Vasárnap Danival megbeszéltük, hogy üres a les, menjünk ki együtt.
Így is tettünk, reggel fél hétre beszéltük meg. Mire Dani kiért a mókus már jóllakottan távozott, mire én kiértem már társam meg is etetett, nekem már csak a felszerelésemet kellett beállítanom.
Elsőnek a fenyőrigók jöttek. Először csak egy, majd volt olyan, hogy egyszerre három is ivott és fürdött.
Dani bakancslistája rövidebb lett egyel, mert már régóta szeretett volna fotózni ilyen madarat.
Aztán jöttek a szokásos madarak, bár alap madaraknak mondjuk őket, én mégis szívesen fotózom őket olyan pontokon, mint amit Dani csinált. Szeretem olyan helyen fotózni a madarakat, ami kiemelkedik a talajból és szép homogén a háttér mögötte. Szinte mindegy milyen madár száll oda, nem bírom ki, hogy ne készítsek pár fotót.
Nagyon mozgalmas volt az ezt követő időszak. Annyi madár lett hirtelen, hogy azt sem tudtam hova kapjam a fejem, aztán üres, aztán megint sok madár lett, aztán üres. Amikor üresség volt elkezdtem a telefonomat nyomkodni és néha Dani is. Szerencsém is volt, mert megint sok madár lett, aztán hirtelen rámkiáltott:
- Tengelicek!!!!
Hirtelen eldobtam a telefonom és kerestem a szememmel őket. Nagy nehezen megtaláltam őket. Két darab volt egyszerre és hála istennek tudtam pár képet lőni róluk.
Ezután már úgy voltam, hogy teljesen mindegy milyen madár jön, ha nem jön semmi az sem baj!
Természetesen azért jöttek még a madarak, nem is akár milyenek! Seregélyek jelentek meg gyönyörű nászruhában. Ittak is és fürödtek is, öröm volt nézi őket, ahogy a nap sugarai lilára festették a tollukat.
Igazán mozgalmas és élménydús fotózás volt és csak délig tartott. Szóval, ha van kedved és időd, akkor szeretettel várunk!
Április 7-re írtam fel magamnak a kölykök megszületését. Természetesen ez csak becslés, de valahol Április elejére tehető. Attól kezdve, hogy a világra jönnek, kb. 2 hét és kinyílik a szemük. Szerintem ettől kezdve 1-2 hét maximum és a kotorék körül fognak játszani.
Addig is reméljük, hogy a leshez közeli kotorékot választanak!
Miután beszereztük a gyógyszert, ami nem volt kis feladat, elméletben kitaláltuk, hogy hogyan is kellene JOE-val megetetni. A legnagyobb feladat az volt, hogy hogyan érjük el azt, hogy ne egye meg más állat, mivel nem kis költség egy ilyen kúra.
Jelenleg nagy erőkkel készülünk, hogy a koslatás után a les közelében válasszák ki a kotorékot az anyarókák.
A tavalyi sikerre való tekintettel érdeklődöm, hogy az idén lesz -e igény arra, hogy a kis rókákat fotózzuk akár a lesben, vagy a kotoréknál?
2022 a változák éve volt. Létszámunk lecsökkent 3 -ról 2-re, ami máshol kihívásokkal árasztja el a megmaradt tagokat, nálunk viszont komoly fejlesztéseket eredményezett!
Egyrészt a már régóta tervezett második les tervei elkészültek, másrészt Dani és párja Eszti közelebb kerültek Pápakovácsihoz. Daniék udvarán egy lest kezdtünk el építeni, sajnos...
